Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.09.23

Bizonyos szint felett, és alatt...

Aztán mégis rászántam magam, és az utolsó pillanatban beadtam a jelentkezésemet, a polgármesterségre.

- Ilyen előzmények után, amiről már itt többször beszámoltál a blogodban?! - kérdezed joggal.

- Ja igen, mert szeretem a kihívásokat, - válaszolom egy kis laza fintor kíséretében.  

(Hogy valójában miért is, az egy hosszabb elemzés témája lenne, majd talán egyszer mélyre ások, és megosztom azt is), de az most aktuális mondandóm inkább:

Volt itt a napokban egy kísérlet a Facebookon.

Történt, hogy egy okos, értelmes ember megpróbálta megszólítani Lázi lakosságát egy zárt FB csoportban, garantáltan kulturált körülmények között beszéljék meg aktuális dolgaikat. (Csak azért volt garancia a kulturáltságra, mert ő maga moderálta a bejegyzéseket, csak ugye a hozzászólásokat, már bonyolultabb moderálni, ebből aztán az lett, hogy két ifjút ki is zárt hamarosan…)

Aztán – hiába a csoportot létrehozó moderátori szándék – nem a polgármesterjelöltek és a nép párbeszéde lett az oldal, hanem az én monológom, mert a másik két ember nem vette a fáradtságot, hogy a „népével kommunikáljon”, egyetlen bejegyzésre sem méltatták a falu netet használó polgárait a mintegy 90 valahány embert. No comment…

Megalakult ez a csoport, amikor felfedeztem, hogy meghívtak, csatlakoztam és (jó szokásomhoz híven) el is kezdtem írni. Komolyan ügyeltem arra, hogy senkit ne sértsek, próbáltam a moderátori próbálkozást támogatni, hogy beinduljon a párbeszéd, pl. olyannal, hogy szedjük össze mi volt a pm.-ek munkájában a jó. Fel is soroltam pár kezdeményezésüket (jó mindössze az a 3 jutott eszembe a 10 évükből, de lehetett volna folytatni másoknak is, mert biztos volt több is!) de nem csatlakozott ehhez se senki.

Szóval aktív voltam. Illetve, pontosabban, csak én voltam aktív.

Erre a moderátor összegezve a tapasztalatait, néhány keresetlen szóval, jókat mondott (írt) rólam. Erre nem tudom mit kapott szegény feje, de tény, hogy legott felfüggesztette az oldal működését.

Azért nem adta fel – becsületére legyen mondva ez is – mert másnap újra indította, azzal, hogy tilos a kampány.

De könyörgöm, választások előtt vagyunk, ezért minden megnyilvánulás ezzel hozható összefüggésbe,(ha akarjuk, ha nem). Ő ugyan külön ügyelt arra, hogy mindegyik polgármesterjelöltnek azonos lehetőséget biztosítson, hisz mindegyikünket meghívott a csoportjába, de mint fentebb vázoltam, nem éltek ezzel.

 Így – az összképet tekintve – nagyon helyesen! Fel is függesztette a csoport működését most már  egészen a választásokig a létrehozója, hiszen az oldal – a másik két ember passzivitása miatt – minden szándékom ellenére, átment Fekete Teréz „kampány oldalává”.

No, nem azért mert kampányoltam, hanem mert csak én kommunikáltam.

Hangsúlyozom, egyetértek azzal, hogy a létrehozója felfüggesztette a Láziak csoport működését, hiszen nem ez volt a szándéka, amivé ez az egész alakult!!

Ha előre megkérdez, (de persze nem tett ilyet, mert mi közöm hozzá, hogy ki milyen platformot hoz létre?) nem is tartottam volna igényt erre, csupán éltem vele, mert azt tartottam illőnek a falu lakosságával szemben.

Ha megszólítottak, illő válaszolni – legalábbis én így gondolom!

Egyébként, ha a neten akarok kommunikálni, megtalálom a módját ezen a csoporton kívül is. Itt van pl. a több éve vezetett blogom (amit naponta sokan olvasnak, a ritka bejegyzéseim ellenére, köztük számos Lázi ember is) ahol aztán egész kis esszékben fejthetem ki gondolataimat, akár a faluval, akár a netes kultúrával, vagy akár a választási programommal kapcsolatban is.

Csak úgy összegzésül: Nem az ötlettel volt a baj!

Jogosan gondolná azt egy lázi ember, ha valaki a falu vezetője akar lenni, az partner abban, hogy párbeszédet folytasson azokkal emberrel, aki a tagjai közé állt, olvassa őket, reagáljon a bejegyzéseikre és kifejtse a véleményét a közös dolgaikról. (Már, ha tud írni, és ha van valami mondanivalója!?)

Szóval párbeszéd az nem volt, de nap-mint nap hallok valami olyan hírt, ami az én lejáratásomra irányul. (Mint pl. én hoztam létre a csoportot más neve alatt vagy, hogy már kész a megállapodás tervem, hogy Ravazddal – vagy kivel? – fogunk társulni, ha én leszek a pm..) Ez persze egyik sem igaz, a FB csoportot nem én hoztam létre, és egyetlen polgármesterrel sem egyezkedtem semmiről.

De gondolom nem kell messzire menni, honnan jönnek ezek a fals dolgok! Az egyiket konkrétan tudom is, a másikat meg nagy valószínűséggel eltalálnám…

Csak tedd fel a kérdést: Ugyan kinek áll érdekében a lejáratásom?

Azért tisztázzuk!

Mielőtt még bárki azt gondolná, hogy én azért írok,(vagy írtam a Láziak csoportba) mert azt hiszem, hogy majd meggyőzök embereket arról, hogy én, csakis én lehetek a jó választás a falu szempontjából! Nem, nem ezért írok!

Túl sok évet éltem már ebben a faluban, annyira ismerem az embereket, hogy a köszönésükről el tudom dönteni, hogy VALÓBAN szimpatizálnak-e velem vagy sem. Pontosan tudom ki az, aki zsigerből utál (mert éppen hátba támadt annak idején, és most fél, hogy esetleg visszakerülök, vagy olyan semmit érő volt a munkája, hogy felmondtam neki, vagy csak egyszerűen nem szeret és kész, - számos oka lehet).

Tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek én bármit írhatok, nem fogom meggyőzni őket semmiről.

Azoknak írok, akikről tudom, hogy szeretnek, tisztelnek (mint én is őket!), és azoknak, akik nem ismernek, nem tudnak rólam semmit. Nekik akár még szimpatikus is lehet a gondolkodásom, az értékrendem, a keménységem…

Aztán, hogy ezek az emberek mennyien vannak, majd kiderül a választás napján.

De, ha nem lesznek elegen, akkor sem történik semmi katasztrofális, hiszen már tudom, hogy van élet Lázin kívül is, hisz bizonyítottan remekül elboldogultam az elmúlt 10 évemben is.

Lehet szemétkedni a hátam mögött, akinek ez a stílusa tegye, lelke rajta. Én nem fogok hozzájuk lesüllyedni.

Ahogy a jó Esterházy Péter mondta: Bizonyos szint fölött, nem süllyedünk bizonyos szint alá.

Továbbra is nyugodtan várom a fejleményeket, hiszen ezzel a pm. jelöléssel én megtettem, amire sokan kértek, nem hagytam cserben azokat akik bennem bíztak, végül is elindultam.

De ha a Sors vagy a Jóisten nem akarja, hogy ekkora gond szakadjon a nyakamba, mint ez a három részre szakadt falu menedzselése, akkor (két perc szomorúság után, amit a hiúságomon esett csorba miatt érzek) pillanatok alatt el fogom engedni ezt az egészet.

Ha meg én leszek a befutó, akkor talán erőt is kapok hozzá attól, aki azt az egészet rám testálta, mert garantáltan nagy szükségem lesz rá…